A FENEKELÉSRŐL ÉS MAGAMRÓL

A fenekelés, mert mondjuk ki magyarul és nem spanking, egy érdekes szenvedély.
Társadalmi elfogadottsága rendkívül elutasító, ezért nekünk művelőinek, marad a szoba mélye, a számítógép és a partnerek titkossága. Számomra érdekes dolog ez, amikor a homoszexualitás, a leszbikuság elfogadott és nyilvános...
Nálamnál műveltebb szerző társaimtól tudjuk, hogy a fenekelés egy idős az emberiséggel. Hiszen már az ókorban is művelték. Szerepe hol büntetés volt, hol szertartás, hol öröm szerzés. De szerintem nem állok messze az igazságtól, ha azt állítom, hogy ezek összefüggtek.
Ne legyenek ábrándjaink, közkedveltek soha se leszünk, még sokáig kell titkolnunk vágyainkat, de szerintem már az első kicsi lépések elkezdődtek. Bizonyítékként itt az internet, aki a világ hálón böngészik, az bőven talál erről a témáról anyagot. Vince bloggján kívül, én kettő ilyen tárgyú magyar bloggot ismerek /Vanek, Spankinghungary/, de biztos van, és majd lesz újabb. Tehát nem vagyunk "mi az ördög követei" csak hát nagy és vastag a fal, amit át kell törni.

Magamról, hátha érdekel valakit.
Azt a Zsuzsiról szóló írásomban megírtam, hogy hogyan kezdődött kapcsolatom ezzel a szenvedéllyel.
A "nagy szerelem" hamar megtalált, de utána jövő ismerkedések kudarccal végződtek. Családi kapcsolat révén sokat jártam ki Erdélybe, és ott megtaláltam a feleségnek való lányt. Nem lennék hű önmagamhoz, ha nem írnám le, hogy a feneke fogott meg. Petőfi síremlékéhez való utat kerestem, amikor feltűnt, egy csinos, formás popsijú lány, aki elmagyarázta, hogy hogyan jutok oda. Címet cseréltünk /70-es évek! Telefon, internet még a mesében, a fiatalabbak kedvéért./, majd elkezdődött a levelezés, amikor csak tudtam utaztam hozzá, és bejártuk Erdély és Székelyföld nagy részét. Az egyik kiránduláson, felizgatott a formás popsija, és rápaskoltam egy párat, majd megkérdeztem, hogy elfogadja a fenekelést. Mosolyogva mondta, hogy természetesen, már hiányolta szeretkezéskor is, pedig felkínálta /ezek szerint mafla voltam, sicc!/. Örömömben kézzel, később pedig egy pálcával ki is vertem az aranyos popóját. Elmondta, náluk a családban a fenekelés természetes dolog, az apja kifenekeli őt is, meg az anyát, minden olyan esetben amikor úgy találja, hogy rászolgáltak. Sőt ö egyetemi évei alatt akkor is kapott, amikor nem volt pár hétig otthon, hiszen biztosan csinált valamit, vagy csak olyan karbantartó kezelésként. Nekem kicsit hihetetlenek tűnt a dolog, de ez akkor vált valósággá, amikor megkértem a Tündi kezét. Apja elmosolyodott, elővette a mogyoró pálcát, kezembe adta, és így szólt, páhold el jól vele fiam, hogy meglássam, rádbizhatom-e a lányomat! Úgy éreztem magam, mint amikor Zsuzsit elnáspángolták a szemem láttára, a szívem a torkomba dobogott, és a szoba mintha mozogna. Szólni akartam valamit, de szerencsére nem szóltam, mert csak hebegtem volna. Tündi kisegített megsimogatta arcomat, puszit adott, és így szolt, na akkor legyél jó kemény fiú! Megfordult kezét kacéran csípőre tette, farát kimeresztve, előre dőlt, hosszú szűk szoknya volt rajta, így izgatóan meredt a popója. Kipróbáltam az ütés ívét, és hozzákezdtem a pálcázáshoz. Anyja kezét tördelve számolta a lányára mért csapásokat, apja aki egyébként ékszerész volt, úgy nézte a lánya meredő farát, mintha egy drágakövet vizsgálna. /Mondjuk ki, kis túlzással, az is volt az a gyönyörű popó!/ Tündi jól állta a "leánykérést", kisebb jajokkat, és sikolyt nem számítva, csak a végén "tört el a mécses", amikor felegyenesedett nagy sírásba kezdett. Megakartam ölelni, de az apja rám szólt, hagyjad ez a nők dolga! Az anyja oda is lépett, vigasztalta a síró lányt, és a fürdőszobába mentek.
Az öreg kezet nyújtott, tied a lányom, látom jó kezekben lesz. Engem kicsit zavart, hogy mi van Tündivel, de hamar kijöttek. Arca, haja kicsit csapzott volt, de mosolygott, farát tapogatva oda jött. Gyengéden megöleltem és vigasztalni próbáltam, de nem kellett, mert ö mondta szeretlek, mert jó kemény kezed van! Majd puszi váltás történt az anyjával, és következett a koccintás.
Ez, mármint az apja előtt történő páholás, még egyszer megtörtént közvetlenül az esküvő előtt, aminek a végén az apja átadta, a lányán alkalmazott mogyoró pálcát, nászajándék gyanánt.
Egy évi "táv"házasság után, sikerült feleségemnek átjönnie, harmonikus házaséletet éltünk, aminek része volt a mogyoró pálca is. Büntetésként is, és vágy fokozóként is. Lányunk született, így elhatároztuk, hogy öt is ebben a szellemben neveljük, feleségem el is kezdte kisebb csíny tevésért ráütni a popsijára, hat éves korában akartuk elkezdeni a pálcázást, egy vékonyabb nádpálcával. Sajnos ezt már nem érhettük meg, mert egy tragikus autóbalaset végett vetett gyönyörű kapcsolatunknak, úgy hogy feleségem már a szíve alatt hordta a második gyerekünk.

Vigasztalásként egy könyvtáros hölggyel hozott össze a sorsom, jóval idősebb volt, de szép karcsú, hosszú hajú nő volt, formás gömbölyű fenékkel. Egyszer színházban voltunk és hazakísértem, és ott is maradtam éjszaka. Reggel egy nádpálcát fedeztem fel az erkélyen. Hát ez? Kérdeztem. Ne mond, hogy nem tudod, hogy mire lehet használni, válaszolta, és miután már tudta az elejtett megjegyzéseimből, és a feneke időnkénti kézzel való elpaskolásából, hogy szeretem a fenekelést, az ágyra hasalt, felhajtotta pongyoláját, és fenekét kéjesen mozgatta. Fenekeljél el, nagyon vágyom rá! Nem sokáig haboztam, melléléptem, és pirosra, és jó csíkosra vertem a szépen domborodó hátsót. Így a nádpálca az életünk szerves részévé lett, sőt Gyöngyi, mert, így hívták a hölgyet, néha nagyon kívánta a pálcát. Érdekes volt annyiban, hogy amikor ütöttem, akkor nagyokat visított, látszott rajta, hogy nagyon fáj neki, ezért megkérdeztem tőle, hogy ha ennyire fáj, akkor miért kéri, hogy gyakran náspángoljam el. Azt válaszolta, hogy nem a pálcázás jó, hanem az utána való érzés a csodálatos. Ezt a mostani kapcsolatomban is tapasztalom, a mostani partner nőmet is meg szoktam pálcázni nádpálcával, ő is sikoltozik tőle, de az utána való érzést csodálatosnak mondja, főleg ha simogatom a piros, csíkos popsit.
Kapcsolatunknak egy családi változás vetett végett, majd én vidékre költöztem. Pár év múlva ismét találkoztunk néha, és akkor is szerepet kapott a nádpálca.
Majd hosszú ideig nem volt partner nőm. Hirdetettem sokat, de csak alkalmi kapcsolatokra futotta. Míg nem egy hirdetésemre, egy ügyvéd nő válaszolt. Hamar nyélbe ütöttük a találkozást. Egy gyönyörű szép nő fogadott, aki kiábrándult a hagyományos szexből, és miután gyermekkorában meghatározó élmény volt az, amikor elfenekelték, ismét ide fordult.
Volt egy ilyen kapcsolata, de partnere elhunyt. Pár évet kellett várnia, hogy ismét kinyíljon a világ felé, mert nehéz ebbe a titkos szenvedélyhez megbízható társat találni, különösen egy nő számára. Hiszen valljuk be mi férfiak, vannak köztünk sokan, akik visszaélnének azzal, ha egy nő ilyen jellegű kapcsolatra kérné fel!
Partner nőm is ettől félt, egy hosszú őszinte beszélgetés után átestünk a tűz keresztségen, nekem jó volt de neki hiány érzete volt, így egy ismételt beszélgetés után változtatunk a dolgon. Magam szeretem a keményebb dogokat is, így megismertettem partner nőm fenekét a pálca zamatával is. Majd előkerült a deres, eleinte tiltakozott miatta, hogy őt leszíjazva ne fenekeljem el, és különben is kemény a deres pad. Aztán csak sikerült ráhúznom, és rájött az izére, és ma már nincs olyan együttlétünk, hogy ne lovagolná meg. Már nagyon szereti, különösen miótta a feneke alá párnát teszek, mint láttam valamelyik bloggban. Ha megyek hozzá már ki van készítve, letörülve, szíjak befűzve.
Eszter, mert így hívják a hölgyet egy gyönyörű nő, az volt akkor is mikor először találkoztunk, de talán azóta még szebb lett. Ki mondottan jót tesz neki, hogy időnként kiverem a fenekét, munkájában sikeres, mert jobb határozottabb lett a fellépése. Oda figyel magára, ami egy nőnél fontos, az öltözködésére, a ruhájára és hajára, kozmetikára egyaránt. Végül egy számomra megfejthetetlen dolog, popó keverése előtt hosszú időt tölt a fürdőszobában, sminkeléssel, szem kifestéssel stb. Kérdeztem tőle miért? Mert nő vagyok! Így hát szép sugárzó arccal hasal a deresre, vagy az ágyra.
Hát egyenlőre ennyit.

Köszönöm aki megtisztelt érdeklődésével!

Hepsi